Új bejegyzés Frissítés

2006.10.06. 21:31

...leöntöttem a szoknyám...alig hittem a szememnek...pont Magdeburgba voltam mert apám elvitt magával egy üzleti útra h részben reménykedjek h összefussak velük...eddig álom volt de most:)...itt van a TH ugyanabban a kávézóban ahol én...más nagyon nem is volt mer azok felnőttek voltak és csak bámultak a bandára mintha nem láttak volna még fehérembert...és persze reggel volt...na szal, gyorsan letöröltem a szoknyám amennyire lehetett...a német pincércsaj rendes volt és hozott nekem vmi rongyot...igaz németül nem tudtam csak angolul a magyaron kívül és megköszüntem neki h segített...aztán leültem és meghívott a pincércsaj egy kávéra, mert az előzőt ugye kiöntöttem de tudja mér...:) Elkezdtem szép lassan leülni amikor meg se bírtam szólalni és Billre akadt a szemem...a csaj kihozta kedvesen a kávém...akkor odasúgta a fülembe angolul h ne félj...na mondom ez mi akart lenni...erre megkérdezi a fiúkat is persze h mit kérnek...láccott h már ismeri őket vmilyen szinten...néztem néztem aztán gyorsan lenéztem amikor Bill rámnézett, na meg Tom is és a többiek is...megittam a kávém és úgy tettem mintha nem naon ismerném őket...:)....de ez nem naon sikerült:D...közbe is naon szemeztünk kissé viccesen...Billék is végeztek és ekkor fogta magát és felállt és odaült ahoz az asztalhoz ahova én...erre nézek rá mint aki leblokkolt totálisan és ezerrel vert a szívem...mélyen a szemembe néz és megszólal...németül...nem értettem és ezt jeleztem is...:)...hú de ciki volt.Mondom neki h nem beszélek németül csak angolul és h magyar vok...rámnéz a csodás barna fekete festékes szemeivel de ekkor Tom,Georg és Gustav is jönnek és készülnek leülni..na mondom mi van itt??? nézek mindenkire...jó...Bill mondja h nembaj tud angolul...mondom cool...megkérdezi h ismerem e őket..nevetve..mondom naná persze a kedvenc bandámat hogyne?...:D....ekkor eldumáltunk egy kicsit h h kerültem ide és h vicces volt ez a kávés jelenet...:P...na egy kicsit felszabadultam...röhögcséltünk és én is kérdeztem h h kerülnek ők ide meg ilyenek...erre Bill mondja h sajnos menniük kell, dolguk van mert próbálni kell(megértem)...:)...jó mondom nekik menjetek csak örültem a szerencsének...vigyorohtam rájuk mint a vadalma:)..a pincér csaj is figyelgetett néha:D...na felállunk...mindenkinek 3 puszi...ezen naon meglepődtem nem én kezdeményeztem:))...erre integetve mennek de Bill lemarad és elkezd lassítani és elgondolkodik...visszafordul és odajön hozzám...megkérdezi mi a telefonszámom...úristen...mondom neki, mivan? az enyémet? télleg? ööö...Bill...itt van...odattam neki a telefonjába írtam...(kir a telója:P) kezdtem már naon reménykedni és majdnem elolvadtam amikor odattam neki...el is pirultam....erre köszön nekem h szia, majd hívlak...és egy puszit nyom a homlokomra...:)) úgy elmosolyogtam h már paradicsom vörös lettem...és már majdnem könnyeztem...a többiek is sunyi vigyorral figyelték az eseményt...intettem és elmentek én meg a pincércsajra mosolyogtam...jó...megcsíptem magam h nem álmodtam e erre télleg igaz!!:D hazamentem vagyis a hotelbe és lehuppantam az ágyra...beszéltem magamban és a plafont bámultam...el is bóbiskoltam hisz korán keltem aznap...arra kapom fel a fejem h csörög a telefonom...(a schrei-al) :D erre ott van vmi német fura szám...sejtettem h ki lehet...hát Bill!! felveszem a telefont... Na remélem tetszett és izgi a történet...majd még folytatom kedves szerkesztő!!! :)) Addig is TH 4 ever!!!

2006.06.07. 22:47

Épp egy kávézóban ültem amikor megláttam a TH tagjait belépni az ajtón! Annyira meglepődtem, hogy a fehér szoknyám leöntöttem egy csésze forró kávéval! Még fel is ordítottam, aztán hirtelen oda néztek... Puszika: Sza-Sza az oldal szerkesztője=)

[22-3] [2-1]